Szuk�nk vemhess�ge �tlagosan 63 nap.

Ha tudjuk a fedeztet�s id�pontj�t, akkor k�nnyen  ki tudjuk sz�molni az ell�s v�rhat� idej�t. Az id�pont k�zeledt�t a szuka otthoni vizsg�lat�val is �szrevessz�k. A vemhess�g utols� 10-12 napj�ban a kiskuty�k mozg�s�t a fekv� szuka hasfal�nak hirtelen elmozdul�s�b�l is megfigyelhetj�k.

A kuty�d testh�m�rs�klet�nek rendszeres ellen�rz�s�vel �szreveheted az ell�s idej�t. A szuka testh�m�rs�klete az ell�s k�zeledt�vel fokozatosan cs�kken, eg�szen 37-37.5 fokig. Innen tudhatjuk, hogy 16-24 �r�n bel�l beindul a sz�l�s.

Az ell�st mindenk�pp k�s�rj�k figyelemmel, hogy b�rmilyen probl�ma eset�n be tudjunk avatkozni, vagy �llatorvost h�vhassunk. /Ell�s el�tt szuk�nk csecseit fert�tlen�ts�k le, hogy a megsz�letett kiskuty�t r�gt�n r� tudjuk tenni./

Ha az ell�s megindul az �llat nyugtalan , szapora lesz a  l�gz�se,  n�ha  ny�gd�csel. Ezt nevezz�k t�gul�si szakasznak. Ezut�n a tol�f�j�sok is megjelennek, �s a magzatv�z elfolyik, �s m�r p�r perc m�lva sz�m�thatunk az els� k�ly�k megsz�let�s�re, majd sorban a tov�bbi magzatok is vil�gra j�nnek. Ha sok k�ly�k van, az els� 4-5 megsz�let�se ut�n 1-2 �r�s sz�net k�vetkezik, majd folytat�dik az ell�s. : Ha egy k�ly�k feje vagy fara m�r l�that�, de nem k�pes mag�t�l elhagyni a sz�l� utat, bõr�nek k�m�letes, egyenletes h�z�s�val seg�ts�nk. Mindenk�ppen v�rjuk meg a k�vetkez� f�j�st �s csak akkor ny�ljunk a bab�hoz. Semmik�ppen ne adjunk a kuty�nak semmilyen m�h�sszeh�z� szert! Ezt b�zzuk orvosunkra, mert a nem j� id�ben adott injekci� m�hreped�st is okozhat, �s ezzel kock�ztatjuk a szuka �s a k�lyk�k �let�t! A megsz�letett k�lyk�k magzatburk�t a szuka rendszerint felt�pi, �s a k�ld�kzsin�rt is elr�gja. Ha nem, akkor nek�nk kell a magzatot a burokb�l kiszabad�tanunk, �s a k�ld�kzsin�rt elszak�tanunk. Ezut�n a k�ly�k sz�j�b�l az esetleges ny�lk�t elt�vol�tjuk, sz�r�t sz�razra t�r�lj�k, a k�ld�kcsonkot betadine oldattal leecsetelve fert�tlen�tj�k. A kiskuty�kat infra l�mpa al� tessz�k. Ide�lis h�m�rs�klet 30-32 fok.

Az ell�st az ut�f�j�sok z�rj�k. Ezek c�lja a m�hben esetleg visszamaradt magzatburkok, magzatv�z stb. elt�vol�t�sa. Az ell�s ut�n a m�hb�l m�g 7-8 napig kezdetben v�rhenyes h�gabb, majd barn�s- z�ldes ny�lk�s v�lad�k �r�l, ez nem k�ros . Az ell�s befejezt�vel a szuk�t a lemossuk, sz�razra t�r�lj�k, a csecsbimb�kat k�l�n is enyhe alkoholos t�rl�kend�vel, vagy b�rv�zzel fert�tlen�tj�k, �s a szuk�t a k�lyk�kh�z engedj�k.

Alaposan ellen�rizz�k a k�lyk�ket, hogy nincs-e valamilyen fejl�d�si rendelleness�g�k. Fontos, hogy a k�lyk�k a sz�let�st k�vet� 24 �r�ban min�l t�bbet szopjanak, ugyanis ilyenkor t�rt�nik a tejben l�v� passz�v ellenanyagok felv�tele, mely az �n�ll� immunrendszer kialakul�s�ig a kiskutya egyetlen v�delme a fert�z� betegs�gek ellen. Ezt semmilyen mesters�ges tejk�sz�tm�ny nem p�tolhatja.

Az ell�st k�vet� napon a szuk�t felt�tlen�l vigy�k �llatorvoshoz. A vizsg�lat c�lja a m�h �ttapint�sa az esetleg bent maradt magzat felder�t�se, a szuka �ltal�nos vizsg�lata, �s a m�h �sszeh�z�d�s�t el�seg�t� injekci� bead�sa.

 A szuka sz�m�ra a k�lyk�k t�pl�l�sa �ri�si ig�nybev�tel, ez�rt az anyakutya kifog�stalan minõs�gû �s mennyis�gû t�pl�l�sanagyon fontos. A szoptat�s szuka mindig kedve szerinti mennyis�gû folyad�kot ihasson. Ha minden rendben megy, a k�lyk�knek otthont ad� l�da hõm�rs�klet�t a 3. napt�l fokozatosan cs�kkenthetj�k.

�gyelj�nk arra, hogy a kiskuty�kat mindig higi�nikusan, tiszt�n, megfelel� nagys�g� ter�leten tartsuk.

A k�lyk�ket k�t hetes korukban kell el�sz�r f�regtelen�teni valamilyen paszta form�j�, /�n szem�ly szerint a DRONTAL PUPPYT haszn�lom/ j�l adagolhat� k�sz�tm�nnyel, amelyet �llatorvosunkn�l biztosan megkapunk, �s a f�regirt�st k�thetente legal�bb 3-szor meg kell ism�telni.

A 4. h�tt�l a kiskuty�knak a  tej mellett m�r a puppy t�pot is el lehet kezdeni sz�p fokozatosan adni. Ha az alom sz�pen n�vekszik , az els� v�d�olt�sig akkor nincs okunk az izgalomra.. Ilyenkor m�r a k�ld�kcsonk gy�gyul�s�t k�vet�en ellen�rizhetj�k, nincs-e a kiskuty�knak k�ld�ks�rve, amit a k�ld�k hely�n l�that� duzzanatr�l ismer�nk fel. Ha k�ld�ks�rves egyedet tal�lunk, mutassuk meg az �llatorvosunknak.

A k�lyk�k fogazat�nak, kanokon a her�k lesz�ll�s�nak ellen�rz�s�vel tulajdonk�ppen z�rul a mi  tennival�inknak sora, a tov�bbi teend�k m�r az �j gazdit terhelik.

FELT�TLEN�L FORDULJUNK ORVOSHOZ HA:

az ell�s sz�m�tott napja el�tt kuty�nk l�zas, elesett.

a h�vely�b�l szagos v�lad�k sziv�rog.

az ell�s a kisz�molt id�pont ut�n egy h�ttel sem indul meg.

 k�t k�ly�k sz�let�se k�z�tt k�t �r�n�l hosszabb id� telik el, �s a szuka nyugtalan, er�lk�dik, has�ban m�g �rz�nk kiskuty�t.

a sz�l�st er�s v�rz�s k�s�ri.

a magzat a sz�l��tba beszorul.

a kezdetben �l�nk k�lyk�k aktivit�sa lecs�kken, nem szopnak, esetleg elpusztul k�z�l�k n�h�ny.

az ell�s ut�n a szuka b�gyadt, elesett, l�zas lesz.

a m�hv�lad�k b�z�s, nem sz�n�.