Kiskuty�t szeretn�k!

hogyan tov�bb??

�ltal�ban hossz� v�v�d�s ut�n hirtelen, egyik percr�l a m�sikra d�ntj�k el, hogy vesz�nk egy k�ly�kkuty�t. Tal�n a fajtav�laszt�s is hirtelen ihlet, tal�n sok�ig latolgattuk, hogy melyik t�pus illik hozz�nk legink�bb, de amikor d�nt�tt�nk, akkor MOST, AZONNAL szeretn�nk d�nt�s�nk gy�m�lcs�t magunkhoz szor�tani, simogatni, gy�m�sz�lni.

Tal�n ez a k�ly�kv�s�rl�s legnagyobb csapd�ja. Ugyanis mi t�rt�nik ilyenkor? El�hal�szunk egy Kutya �js�got, felh�vogatjuk a cs�b�t�bbn�l cs�b�t�bb hirdet�sek felad�it �s lenyomozzuk, hogy hol van kiskutya. Betuszkoljuk csal�dtagjainkat, bar�tainkat az aut�ba, �s elindulunk a legk�zelebbi c�mre. Ez az eg�sz folyamat nem tart tov�bb egy-k�t d�lut�nn�l - holott t�rsunkat 13-15 �vre vessz�k magunkhoz!

R�ad�sul belees�nk a k�vetkez� csapd�ba:

MINDEN K�LY�K ARANYOS!!

b�jos, kedves, id�tlen, szeretni val�, ahogy egym�s hegy�n-h�t�n bukd�csolnak, elkapj�k cip�f�z�nket...Nagyon fontos milyen c�lb�l szeretn�nk a kutyust, milyenek vagyunk mi magunk �s k�r�lm�nyeink, �s a teny�szt�nek meg kell pr�b�lnia ahhoz ill� k�lyk�t tal�lni. Ezt a folyamatot az�rt ismerem ilyen pontosan, mert �n magam is v�gigj�rtam az els� GOLDEN RETRIEVEREMMEL.

HOGYAN KER�LHETJ�K EL EZEKET A CSAPD�KAT?

1. Gondoljuk v�gig, mire kell nek�nk a kutyus �s ennek megfelel�en v�lasszunk fajt�t, illetve egyedet!

A retriever nagyon bar�ts�gos, gyermek �s t�rsas�g  kedvel� kutya. Vad�szati, sport c�lokra, ment�kuty�nak, k�b�t�szer keres�nek �s ter�pi�s seg�t�nek, vakvezet�nek egyar�nt alkalmas.

 Ha teny�sz egyedet k�v�nunk v�s�rolni, akkor azt a sz�l�k �s lesz�rmazottaik (!!) ki�ll�t�si �s munka eredm�nyei, illetve egy lelkiismeretes teny�szt� javaslata alapj�n tehetj�k meg.

A retriever t�rsas kuty�nak is alkalmas - vegy�k azonban figyelembe, hogy alapvet�en munk�ra teny�sztett�k ki a fajt�t, teh�t fokozottan ig�nyli a gazd�val val� k�z�s tev�kenys�get, b�rmit, ami mozgatja test�t �s elm�j�t!

2. Gondosan m�rlegelj�k, hogy megfelel�en tudunk-e majd foglalkozni �j csal�dtagunkkal!

Kuty�t lehet tartani v�rosban is, ak�r a 4. emeleten. A l�nyeg az, hogy a kutyusnak legal�bb minden nap 1-1,5 �ra szabadban t�rt�n� foglalkoz�st - s�ta, j�t�k, k�pz�s - kell biztos�tani. T�len �s es�ben is!!

Szem el�tt kell tartani azt is, hogy a k�ly�k kuty�nak minimum 4 �r�nk�nt ki kell mennie elv�gezni a dolg�t. Ha ezt nem teszik lehet�v� neki, akkor a szob�ba, �ssze-vissza fog piszk�tani. Sokan csin�lj�k ebben az id�szakban, hogy bez�rj�k a kutyust az el�szob�ba. Viszont ha a kiskutya mondjuk 3 �ra m�lva odapisil, vagy kakil, akkor azt szagolgathatja eg�sz nap. A kiskuty�nak az a legjobb, ha ebben az id�szakban legal�bb 4 �r�nk�nt valaki r�n�z, leviszi 20 perc s�t�ra, dolg�t v�gezni, �s akkor ak�r alszik tov�bbi n�gy �r�t. Az id�sebb kutya (1-1,5 �ves kor ut�n) m�r sz�vesen elhever�sz ak�r eg�sz nap is a lak�sban, ha tudja, hogy d�lut�n j�n a gazdi �s a s�ta-j�t�k, h�tv�g�n pedig egy kiad�s kir�ndul�s, �sz�s.

Hosszabb id�re a k�lyk�t nem szabad becsukni, egyed�l hagyni, sz�ks�ge van t�rsas�gra, a gazdira, mert k�l�nben lelki beteg lesz! Ez vonatkozik a kertben tartott kuty�kra is! �k ugyan�gy ig�nylik a t�rsas�got, foglalkoztat�st, mint a lak�sban lak� t�rsaik.

* A kombin�lt olt�sokat a k�ly�knek �lete els� �v�ben h�romszor kell megkapnia a teljes v�detts�g kialakul�s�hoz, a tov�bbiakban el�g �vente eml�keztet� olt�st adni. 

4. Kire hagyjuk a kutyust, ha nyaralni megy�nk?

Hmmm...

Ma haz�nkban nagyon neh�z min�s�gi kutyapanzi�t tal�lni, ahol felel�ss�ggel tartj�k a n�h�ny napra-h�tre megkapott kuty�kat: azaz megfelel�en etetik, nem kap fert�z�st, nincs alkalma �sszeverekedni a t�bbiekkel, m�gis biztos�tj�k neki a napi eg�szs�g�gyi mozg�st an�lk�l, hogy vesz�lybe ker�lne.

Nem biztos, hogy a nagymama alkalmas egy 35-40 kil�s domin�ns kan kutya s�t�ltat�s�ra...

Tapasztalatb�l mondom, hogy remek�l lehet nyaralni kutyussal egy�tt is, Nyugat-Eur�p�ban m�r szinte term�szetes, hogy minden sz�llod�ba beengedik a (szobatiszta �s tiszta) kuty�kat. Ha erre nincs lehet�s�g a teny�szt�t is meglehet keresni.

5. Hogyan v�lasszuk ki teny�szt�t?

A legjobb, ha ismer�nk valakit, akinek eg�szs�ges retrieverje van, �s tetszik nek�nk a kutya k�ls�leg �s bels�leg is. K�rdezz�k meg t�le, honnan van a kutyus, keress�k meg a teny�szt�t �s k�rdezz�k meg, tervezi-e ugyanazt a p�ros�t�st, amib�l a nek�nk tetsz� kutya sz�rmazik. Ha a k�lyk�k k�z�tt nincs kir�v� k�l�nbs�g, j� az es�ly�nk, hogy a k�vetkez� alomban l�v� k�lyk�k is ugyanazokat a tulajdons�gokat hordozz�k majd.

6. Olvassuk el a hivatalos fajtastandardot

Ha nem �rt�nk egy-egy kifejez�st, k�rdezz�k meg hozz��rt�t�l. A teny�szt�n�l vess�k �ssze a sz�l�p�rt ill. azok fot�j�t a standarddal. A leggyakoribb hib�k: t�lm�retes kutya, l�g� b�r (f�leg a nyak als� r�sz�n �s a fejen), nem j� pigment (a s�rga kuty�nak is lehet�leg s�t�t szeme, fekete k�rme �s orra kell legyen), beesett h�t, nyitott l�bujjak (nem z�rt mancsok. Csal�di, t�rsas�gi kuty�n�l a kisebb eszt�tikai hib�k nem sokat sz�m�tanak, azonban a mozgat� szervrendszer elt�r�seire ilyenkor is figyeln�nk kell. 

7. Az alom

Az alom akkor j�, ha nincsenek nagy k�l�nbs�gek az egyes kutyusok k�z�tt, sem m�retben, sem sz�nben, de igaz�n m�g viselked�sben sincs kir�v� elt�r�s a k�lyk�k k�z�tt.

6-8 hetes korban a korban a k�lyk�k m�r �l�nken szaladg�lnak, verekszenek. Az alomban mindig vannak domin�ns �s teljesen al�rendelt egyedek. A domin�ns mindenhol ott van, a legb�trabb, a legakaratosabb, a legvakmer�bb. Az al�rendelt a p�lya sz�l�r�l szeml�l�dik, hogyan zajlik k�r�l�tte az �let. Pr�b�ljunk a kett� k�z� "ny�lni" - itt is �rv�nyes az arany k�z�p�t! Domin�ns egyed, f�leg, ha kan, csak tapasztalt kuty�s kez�be val�, a nagyon visszah�z�d�, f�l�s kutyust pedig neh�z motiv�lni, nehezen alkalmazkodik �j k�r�lm�nyekhez, �lethelyzetekhez.

10. Melyiket v�lasszam?

El�sz�r is szeml�lj�k meg, hogy az alomban van-e egy�ltal�n olyan egyed, mely c�ljainknak megfelel.

Amit minden k�ly�kn�l n�zni kell:

·         s�t�t pigment (s�t�t szem, fekete karmok �s orr).

·         sz�n (ld. fajtastandard: a standardban megjel�lt sz�nekt�l val� minden elt�r�s hiba!)

·         sz�rzet: semmik�ppen nem lehet g�nd�r!

·         egyenes els� v�gtag�ll�s, j� h�ts� sz�gel�s - ez ugyan m�g sokat v�ltozhat Az els� l�bak vagy a k�ny�k nem fordulhatnak kifel�!

·         feszes, nem t�l hossz�, semmik�ppen sem beesett, h�t.

·         oll�s harap�s - a koponya n�veked�s�vel a hib�s k�ly�kkori harap�s sokat javulhat, vagy ak�r t�k�letes is lehet k�s�bb, azonban k�r kock�ztatni!

·         tiszta szemek, �rtelmes tekintet.

·         �l�nks�g, �rdekl�d�s, figyelmess�g az ismeretlen zajokra, emberekre, t�rgyakra, de semmik�ppen sem p�nik! Term�szetesen a k�ly�k is megijedhet v�ratlan zajokt�l, f�nyekt�l, de ut�na �rdekl�d�st kell mutatnia, �s nem f�lelmet!

·         a k�ly�k nem f�lhet az emberekt�l, nem ugorhat el lelapulva, besunyt farokkal a simogat� k�z al�l! 

15 �vig fog �r�met szerezni nek�nk!!