Hallani m�r mindenki hallott r�la, de az ezzel kapcsolatos k�rd�sekr�l gyakran csak pontatlan elk�pzel�seink vannak. Mivel a teny�szt�k �s a tulajdonosok k�z�tt gyakran b�r�s�gi perre ker�l� vita t�rgy�t ez a k�rd�s k�pezik, megpr�b�ln�m mindenki sz�m�ra egy�rtelm�v� tenni a v�laszt. A dyspl�sia kifejez�s az �z�let fejletlens�g�t jelenti, l�nyege cs�p��z�let eset�n, hogy a combcsont fej�nek g�mb�z�lete hogyan illeszkedik a cs�p�csont �z�leti v�p�j�ba. Amennyiben ez az illeszked�s optim�lis, az egym�ssal �rintkez� �z�leti fel�leteken a terhel�s is egyform�n oszlik meg. Cs�p�dysplasia (cs�p�ficam) eset�n az �z�leti v�pa csak kev�sb� foglalja be a combcsont fej�t, az elmozdul� k�t fel�let k�z�tt megnagyobbodik a rendellenes elmozdul�s lehet�s�ge, a g�mb�z�leten a nyom�s eloszt�sa nem egyenletes, kisebb fel�leten oszlik meg a terhel�s, �gy az egym�son elmozdul� �z�leti felsz�nek egyre gyorsabban elkopnak. Az ilyen �z�letekben id�lt �z�leti gyullad�s alakul ki, amely egyre fokoz�d� f�jdalommal, v�gs� soron s�ntas�ggal j�r. T�ny, hogy a r�ntgenol�giai elv�ltoz�s nincs mindig ar�nyban a s�ntas�g m�rt�k�vel, de minden s�lyos esetben a progn�zis kedvez�tlen, az �llatn�l id�sebb korban biztosan jelentkezni fognak a panaszok. Egyesek szerint csak a hajlam �r�kl�dik �s a felnevel�s sor�n a nem megfelel� t�pl�l�s, terhel�s stb. miatt alakul ki a cs�p�ficam.
 Az �r�kl�d�s nemekt�l f�ggetlen, de figyelembe kell venni, hogy egy fedez�kan ut�n j�val t�bb ut�d sz�lethet, mint egy teny�szt�sbe vett szuka ut�n, ez�rt nyilv�nval�, hogy a kan kuty�k teny�szthet�s�g�t dyspl�sia szempontj�b�l j�val szigor�bban kell elb�r�lni. Radik�lis szelekci�val a cs�p�ficamos egyedek sz�ma visszaszor�that�, de egy-egy "mentes �llom�nyban" is fognak sz�letni dyspl�si�s kiskuty�k.
Term�szetesen a radik�lis szelekci� nem mindig megoldhat� (egyes fajt�kn�l nem maradna teny�szthet� egyed), ez�rt az �llom�ny min�s�g�t figyelembe v�ve kell miden fajt�n�l el�rhet� c�lt kit�zni �s azt k�vetkezetesen mindig be is tartani
- 1 �ves kor alatt csak t�j�koz�d�si c�llal lehet felv�telt k�sz�teni, mert a fiatalabb kuty�kn�l adott min�s�t�s 20-30%-ban t�ves lesz kifejlett korban. Javasoljuk m�gis a teny�szt�sre sz�nt egyedek fiatalkori sz�r�vizsg�lat�t elv�geztetni, mivel a s�lyosan terhelt k�lyk�ket m�r 4-6 h�naposan fel lehet ismerni. Ezek cs�p��z�lete j� ir�nyba m�r nem fog fejl�dni. Igaz azonban, hogy az ekkor m�g mentesnek mutatkoz�k k�z�l 1-2 �ves korban megism�telt felv�telen el�fordulhat, hogy meglep�en rossz eredm�nyt kapunk a fiatalkorihoz k�pest. Ilyenkor val�sz�n�leg szerepet j�tszanak a k�ls� t�nyez�k is. (T�lzott feh�rjeetet�s, nem megfelel� �sv�nyianyag-ar�ny a kalcium �s foszfor k�z�tt, esetleg t�lzott terhel�s stb..)

- Jogvit�kn�l csak abban az esetben k�teles a teny�szt� v�llalni a k�rt�r�t�si k�telezetts�get, ha az ad�sv�teli szerz�d�sben a vev� kik�t�tte: az elad� szavatolja a k�ly�k dysplasiamentess�g�t, vagy teny�szt�si c�lra val� haszn�lhat�s�g�t. (Amennyiben emiatt z�rn�k ki a teny�szt�sb�l.)
- A dysplasia gy�gykezel�se, amennyiben m�r panaszokat is okoz, sz�ks�ges. A lehet�s�g szerint mindenekel�tt az �lland� f�jdalm�t kell az �llatnak megsz�ntetni. Ezt hosszabb-r�videbb ideig el�rhetj�k gy�gyszeres kezel�ssel. Amennyiben a s�ntas�got �gy m�r nem tudjuk enyh�teni, t�bbf�le m�t�ti lehet�s�g is van, amelyek k�z�l az adott esetnek megfelel�t kell alkalmazni.