A kutya orra az egyik l�tfontoss�g� �rz�kszerve. Szagl�s�val t�j�koz�dik a k�rnyezet�ben, fontos a t�pl�l�kszerz�sn�l, a vad�szatn�l, valamint a p�rkeres�sn�l.
Szagl�skor a leveg�ben oldott szaganyagok felsz�v�d�s�t a szagl�h�m ny�lkah�rty�j�n l�v� szagl�sejtekkel v�gzik. Az orr az orrcimp�kkal kezd�dik. Ez az arc b�r�t�l sz�vettanilag is elt�r� szerkezet�, elszarusod� laph�m, ez�rt ezen a r�szen nem n� sz�r. Sz�ne a m�lyebb r�szekben tal�lhat� pigment fest�k anyag�t�l f�gg. Ennek �rnyalata �vszakonk�nti v�ltoz�st mutathat egyes kuty�kn�l! Sokszor a gazda k�ts�gbees�s�re kivil�gosodik kedvence addig sz�p, s�t�t orra, ez ki�ll�t�si hiba. Az orrlyukak k�t oldal�t az orrcimp�k hat�rolj�k, illetve egyr�szt takarj�k �s v�dik a k�lvil�gt�l. Nyomott orr� fajt�k egyedein�l, mint p�ld�ul a boxer, bullmasztiff, el�fordul, hogy a leveg� besz�v�sakor az orrcimp�k hib�s anat�miai fejl�d�se miatt azok odatapadnak az orrj�rat fal�hoz �s akad�lyozz�k a leveg� �tj�t. Ez a hiba j�l hallhat� minden l�gv�telkor, amikor szelepszer�en s�pol� hangot hallat a kutya. Ezekn�l a kuty�kn�l ar�nylag egyszer� plasztikai m�t�ttel hib�tlanul lehet korrig�lni ezt a fejl�d�si rendelleness�get.
Bel�l az orr�reg h�rom f�lk�r�s �vj�ratb�l �ll, amelyet ny�lkah�rtya bor�t. Gyakran szippantanak fel tokl�szt szagl�sz�s k�zben. Ez esetben a kutya hirtelen �lland� t�ssz�g�sekor gondolni kell erre. Szerencs�s esetben a tokl�sz nem akad el, eljut a garatig, az �llat lenyeli, �gy egy enyhe orrny�lkah�rtya-gyullad�ssal meg�ssza. Szerencs�tlenebb esetben a f� elakad a rostacsontn�l. Ekkor csak s�lyos oper�ci�val, az orrcsont felnyit�s�val t�vol�that� el az idegen test.