Haszn�lati �tmutat� k�ly�kkuty�inkhoz

Olt�sok �s  a betegs�gek megel�z�se:

A v�d�olt�sok feladata, hogy megv�dje az �n kuty�j�t fert�z� betegs�gekkel szemben. Ha a kuty�kat nem r�szes�tj�k megfelel� v�d�olt�sokban, nagy annak a kock�zata, hogy az �llat megkapja valamelyik v�gzetes fert�z� betegs�get (m�g akkor is, ha kuty�ja �lland�an csak lak�sban tart�zkodik), ugyanis l�teznek nagyon ellen�ll� �s rag�lyos k�rokoz�k is,amit sajnos a cip�nkkel bevihet�nk,s�t m�g a b�r�nk�n is megtapadhatnak. 

V�d�olt�sokkal sajnos nem minden fert�z� betegs�g ellen lehet v�dekezni, azonban a legelterjedtebb �s legvesz�lyesebb betegs�gek ellen igen. A haz�nkban k�t legelterjedtebb �s legvesz�lyesebb betegs�g a parvov�rusos b�lgyullad�s �s a szopornyica, de v�dekezn�nk kell az egy�b fert�z� betegs�gek ellen is. Be kell oltatnunk a k�ly�kkuty�kat saj�tos, szinte egyedi �s bonyolult olt�si program szerint (ez sokszor az adott hely j�rv�nytan�t�l f�gg, ez�rt tan�csos a kutya lak�hely�hez legk�zelebb praktiz�l� �llatorvost megk�rni ennek v�grehajt�s�ra) �s be kell oltatnunk a kifejlett kuty�kat is �vente ism�tl� v�d�olt�sokkal.

-veszetts�g (rabies, R, a Rhabdoviridae csal�d Lyssavirus genus�ba tartoz� v�rus okozza ezt az emberre is vesz�lyes, hal�los fert�z� betegs�get)
-kuty�k parvov�rusos b�lgyullad�sa (canine parvo v�rus enteritis, P, kutya parvov�rus okozza, CPV-2, a legvesz�lyesebb �s legfert�z�bb kutyabetegs�g)
-szopornyica (distemper, D, CDV, szopornyicav�rus okozta l�gz�- �s em�szt�szervi betegs�g, a k�znyelvben n�ha kutyakanyar�nak is nevezik).

Ezeken az olt�sokon k�v�l m�g sz�mos olt�anyag l�tezik, ami nem k�telez� de aj�nlan�m. �nmaga megnyugtat�sa v�gett k�rem, k�rje �llatorvos�nak v�lem�ny�t.

 Mivel az eredm�nyes olt�shoz az sz�ks�ges, hogy az ellenanyagok alacsony szinten legyenek a k�lyk�kben, olt�s ut�n j� p�r napig (kb. 2 h�t) nincs v�dve a kutya az utcai parvov�russal szemben. Nagyon fontos �ppen ez�rt, hogy ilyenkor ne �rintkezzen m�s kuty�kkal, ne vigy�k oda, ahov� sok kutya j�r. M�g mindezek ut�n is tov�bbi vesz�lyforr�s, hogy a parvov�rus nagyon ellen�ll� �s rag�lyos v�rus, �gy cip�talpunkon, utcai ruh�zatunkon vagy egy�b rag�lyfog� t�rgyakon hazavihetj�k. Teh�t fontos tov�bb� a z�rt tart�s, a k�zmos�s  kuty�z�s el�tt, valamint az, hogy utcai ruh�zatunkkal a kutyak�lyk�k ne �rintkezzenek. Ezek betart�sa ut�n is javasolt a t�bbsz�ri olt�s. Az olt�sok beadat�sa 2 hetenk�nt javasolt. Az utols� olt�st k�vet� 14.-ik napig a kiskuty�ja nem v�dett teljesen. AZ OLT�S SOROZAT BEFEJEZ�S�IG KUTY�J�T NEM SZABAD UTC�RA VINNI!!!!! HA KISKUTY�JA B�GYADT AZONNAL ORVOSHOZ KELL VINNI.

A f�reghajt�s n�lam Drontal Plusz-szal t�rt�nik. Ha net�n f�reghajt�sn�l tal�lunk f�rget akkor 14 nap m�lva a f�ragtelen�t�st meg kell ism�telni.

A k�ly�kkutya etet�se:

A kiskutya aj�nlott eledele 1 �ves korig junior k�ly�kt�p. Tejet sose adok, mert hasmen�s lesz bel�le.

A h�zi koszttal nevelt kiskutya a norm�lisn�l gyorsabban n�vekszik �s �gy nagy a kock�zata, hogy csontfejl�d�si rendelleness�gek alakulhatnak ki n�la �s ezeket csak m�t�ttel lehet korrig�lni.

Az �telt �s a vizet ha lehet ne m�anyag , hanem rozsdamentes ac�l t�lk�ban k�n�ljuk.( nem tudja felbor�tani �s sz�tr�gni) Tiszt�ntart�sa sokkal egyszer�bb.

A k�ly�kkutya nagyon sok t�r�d�st �s figyelmet ig�nyel, az etet�s ter�n k�l�n�sen. A k�ly�k kuty�k gyorsan fejl�dnek, ez�rt magas energiatartalm� �telre van sz�ks�g�k. Figyelni kell arra, hogy a gyomruk nagyon kicsi, �ppen ez�rt naponta t�bbsz�r kisebb mennyis�gben kell etetni �ket. �n Flatazorral �s Premier Dog Profession�l PUPPY- val etetem �ket. 3 hetes kort�l 12 h�napos korig teljes �rt�k� �lelem sz�mukra, �s sz�momra ami nagyon fontos mesters�ges sz�nez� �s �zes�t� anyagot nem tartalmaz, tart�s�t�szer mentes.

K�ly�kkuty�t a legjobb vizes t�ppal etetni. Elk�sz�t�se nagyon egyszer�: a t�pot le kell �nteni kb. 60 fokos v�zzel, letakarni �s kb. 10 percet �llni hagyni. Figyelni kell, nehogy nagyon melegen adja a kiskuty�j�nak. Napi 4-5 etet�s a javasolt. /kiskutya ig�nye szerint/ 20 percn�l tov�bb az �telt ne hagyja a k�ly�k el�tt. A marad�kot ki kell dobni. A kiskuty�t folyamatosan , szoktassa a min�l szil�rdabb t�phoz. Nagyon fontos, mert ha csak puh�t eszik nem fognak meger�s�dni a fogai. Csirke csonttal �s v�gott csonttal val� etet�st, ha lehet mell�zz�k, mert ezek a csontok szil�nkosan t�rnek �s ak�r v�gzetes k�rosod�st okozhat. /aj�nlom pl: csirkefej stb./ Az etet�st a mindennapi tev�kenys�g�hez igaz�tsa.

A kuty�k szeretik a rendszeress�get, ez�rt lehet�s�g szerint ugyanabban az id�pontban etesse meg. Friss v�z mindig legyen kedvence el�tt!!!!!!

A kutyus s�r� f�rdet�se felesleges, mert a sz�rre �s b�rre �rtalmas lehet. Tiszt�t�s�ra a sz�raz kutyasampont vagy a babahint�port javasolom. A bolh�k stb. ellen v�dekezni legjobb a Front-Line haszn�lata. Kb. 2-3 h�napig v�d. �llatorvos�t�l k�rheti. A bolha irt� nyak�rvek �s porok haszn�lata sokszor allergi�hoz vezet.

Ha a k�ly�k kuty�j�nak esetleg hasmen�se van / n�luk ez s�r�n el�fordulhat/ sz�ntabletta vagy Bolus Adstringens ad�s�t javasolom.

A t�lem v�s�rolt kiskuty�k �js�gpap�rhoz vannak szoktatva. Ha otthon is tesz a f�ldre �js�gpap�rt kik�sz�b�het� az eg�sz lak�s �sszepiszk�t�sa.

A kiskutya sz�klete hurka szer�. Ha nagyon kem�ny vagy nagyon h�g, oda kell figyelni, �s orvos�val konzult�lni.

A kiskuty�k kb. 14 hetes korukban kezdik v�ltani a fogukat. FIGYELEM!! Kedvenc�nknek csak olyan j�t�kot adjunk, amit nem tud lenyelni. Ebben az id�szakban a legfontosabb, a sz�mukra nem �rtalmas r�gni val�.

A kutyusokat k�vetkezetesen nevelj�k. T�rsas l�ny, ez�rt nagy sz�ks�ge van az emberrel val� kapcsolatra.

Ha esetleg m�g felmer�l k�rd�se h�vjon bizalommal.

SOK �R�MET K�V�NOK A KISKUTY�J�HOZ:-))))))

    Herbern�    Kriszta